Krikett.Sport
Nyitóoldal
Érdekességek - Nyitólap
Krikett a művészetekben
Filmek és a krikett
Irodalom és a krikett
Zene és a krikett
Krikett-történeti érdekességek
A korai történetből
Balesetek és bortányok
A sportszerűség példái
Nagy meccsek, nagy győzelmek
Mai érdekességek
Létesítmények
Különös nevek, fogalmak
Apró kulisszatitkok

Gettómilliomos

Gettómilliomos, a krikettes kérdés

Amerikai filmekben gyakori, hogy amikor Mexikóban játszódik egy-egy jelenet, akkor megjelenik legalább a háttérben vagy rövid vágóképként a Mexikóra olyannyira jellemző foci. Nem az amerikai foci, amit a film első számú célközönsége ismer, hanem az igazi, rendes foci. Valamennyire hasonló történik Indiával is: amikor India jelenik meg egy filmben, akkor gyakori, hogy nem hiányzik a krikett sem.

Ez a helyzet a 2009-ben több Oscar-díjat is elnyert (bár nem amerikai gyártmányú) Gettómilliomossal is: ebben háromszor is szerepel a krikett. Mindjárt az elején van egy néhány perces jelenet, amikor a gyerekek a repülőtéren kriketteznek, de a rendőrök elüldözik onnan őket. Aztán később, amikor Dzsamál találkozik Latikával Dzsáved otthonában, a tévében is láthatunk pár másodpercnyi krikettmérkőzést, illetve a vetélkedőben is előjön egy krikettes kérdés, méghozzá 10 millió rúpiáért. Ez:

Melyik krikettjátékos érte el a történelem legtöbb százasát első osztályú krikettben?

A: Szacsin Tendulkar

B: Ricky Ponting

C: Michael Slater

D: Jack Hobbs

Nem fogom itt most elmesélni a történetet, hogy erre válaszolt-e Dzsamál vagy nem, és miért nem vagy mit, csak pár szót szólok a kérdés tartalmáról.

A helyes válasz az angol Jack Hobbs, aki a 20. század elején volt aktív. A filmben elhangzik, hogy Hobbs 197-szer ért el százast pályafutása során, bár a világ legnagyobb krikettadatbázisa, a Cricinfo 199-et ír. Az ausztrál Ricky Ponting és az indiai Szacsin Tendulkar tőle jócskán lemaradt: mindössze 82, illetve 81 százassal büszkélkedhetnek, ráadásul a film játszódásának idején még aktívak voltak, így akkor még ennél is kevesebb százasuk lehetett. Michael Slater, az ausztrál játékos pedig sehol sincs hozzájuk képest, 36-ot gyűjtött be mindössze. Persze tegyünk hozzá rögtön valamit: egyetlen százast elérni sem kis teljesítmény, szóval nehogy valaki lebecsülje ezeket a számokat! Tendulkarnál pedig érdemes megemlíteni, hogy például csak a tesztet tekintve ő a világcsúcstartó 51 százassal, Ponting pedig a harmadik 41-gyel.

Valószínűleg sokunk elgondolkodott, amikor az utolsó kérdésben a mifelénk eléggé közismertnek számító harmadik testőrt kérdezték: Indiában ez annyira ismeretlen téma, hogy utolsó kérdésnek is megfelel? De ugyanígy elgondolkodhatunk a krikettes kérdésen is: Indiában, ahol a krikettőrület, sőt, még jobban leszűkítve: a krikettstatisztika-őrület a legmagasabb fokon izzik, ez nem túl ismert téma ahhoz, hogy életszerű legyen ilyen sok pénzért feltenni a kérdést? A már említett Cricinfo blogja is úgy véli, valóban túl könnyű volt a kérdés ennyi pénzért, azt viszont jól bemutatja a film, hogy a főszereplő mennyire távol áll a társadalom tömegeitől, hiszen nem tudja rá a választ.

Még egy érdekesség a végére: a film saját állítása szerint 2006-ban játszódik, de a tévében látható néhány pillanat, amikor Tendulkar 99 ponton áll, és kifutással kiejtik, valójában 2007-ben történt meg.

Sőt, még valami: a Gettómilliomos paródiája a Family Guy 14. sorozatának 20. részében is megjelenik. Brian kutya beül a vetélkedő székébe, de mindjárt elsőre egy krikettes kérdést kap, és mint amerikai kutya, fogalma sincs a megoldásról. Pedig Indiában mindenki tudja, hogy kicsoda Szacsin Tendulkar!

...ééés! Itt volt egy videó, amin ez a Family Guy-részlet volt látható, de törölték a YouTube-ról :(

Lagán

Kevésbé ismert, de sokkal krikettesebb film. A történetet nem mesélem el, csak néhány gondolatot írok arról, ahogyan a filmben a krikett megjelenik.

Lagán

Amikor a semleges néző elkezdi nézni a filmet, rögtön azt fogja érezni, hogy vannak az indiaiak, a jók, és vannak az angolok, a rosszak. Ez lényegében még rendben van, mert bár sokkal árnyaltabb a történelmi kép, de azért azt ne tagadjuk, hogy az angolok évszázadokon át végigrabolták a fél világot, benne Indiát is, és tényleg sokszor alkalmaztak szörnyű módszereket a gyarmatokon élő népekkel szemben. De ez most nem történelemlecke, mi a helyzet a krikettel? Azért írtam le ezt bevezetésként, mert sajnos emiatt a nézőnek eleinte a krikettről, mint az arrogáns és hatalmaskodó angol Russell kapitány kedvencéről is valami negatív érzése támad. Szerencsére azonban úgy csinálták meg a filmet, hogy ez a negatív érzés fokozatosan elmúljon a nézőből, és a végére talán meg is kedvelje ezt a sportot.

Természetesen belevettek minden szépséget a filmbe: volt rossz dobás, sérülés, sok határesemény, volt kidobás, elkapás, kifutás, láb a kapu előtt, sajátkapu-döntés, de volt még küldönc is, hogy minél látványosabb legyen.

Legalább két dolog azonban létezik a világon, ami lehetetlen. Az egyik a nullával való osztás, a másik az, hogy a krikettet rövid idő alatt megismertetni olyanokkal, akik nem ismerik. A film készítői mindent megtettek azért, hogy azok számára is élvezhető legyen az alkotás, akik nem ismerik a játékot, de azért valljuk be, sokminden van benne így is, amit az átlagnéző egyáltalán nem érthetett, legfeljebb elfogadta, hogy na jó, elhiszem, hogy ez így van.

Pedig a végén, amikor a legfeszültebb és legdrámaibb a helyzet, akkor van a legnagyobb jelentősége az apró részleteknek. Már csak a főhős és a fél kezét használni képtelen fogyatékos játékos maradt ütősnek az utolsó néhány dobásra. Az utolsó előtti játszma utolsó dobásánál éppen a jól ütő Bhuvan az aktív ütős. Miért olyan fontos, hogy éppen egy futást szerezzenek? Mi tudjuk, hogy azért, mert a következő játszmát a dobósáv másik végéről dobják, és ha egy futást szereznek, akkor azzal helyet cserélnek az ütősök is, így Bhuvan a következő játszmában is aktív ütőként kezd. És amikor az utolsó előtti dobásnál ő az inaktív, akkor is a helycsere miatt lenne fontos, hogy szerezzenek egy futást. Ezeket az átlagnéző már biztosan nem érti meg.

Amikor néztem a filmet, egy pillanatra felötlött bennem az utolsó dobásnál az 1981-es alsódobás-botrány. Vajon ha már a mankadolást is meglépték a filmben a sportszerűtlen angolok, meglépik ugyanígy az alsó dobást is? De aztán arra gondoltam, ez egyrészt nem lenne túl eredeti ötlet, másrészt túl erős célzás lenne az 1981-es botrányra, ami még a film készítésének idején, az ezredfodulón sem felejtődött el, ezért szinte biztossá váltam abban, hogy itt ilyen jelenet nem jön most. És nem is jött.

Ha már a valóság és a film kapcsolata szóba került: mennyire valós ez a történet? Természetesen szinte egyáltalán nem valós, egyik szereplő vagy helyszín sem, és a krikett sem így terjedt el Indiában. De az azért például igaz, hogy létezett egy gillí dandá nevű játék, amit már régóta játszottak arrafelé, és egy nagyon picit tényleg hasonlít a kriketthez. Érdekes párhuzam a valósággal az is, hogy a film 1893-ban, pár évvel azután játszódik, hogy a párszík Bombayben több mint 12 000 néző előtt legyőzték a brit krikettcsapatot, ez pedig, hasonlóan a filmhez, hatalmas hazafias lelkesedést váltott ki. Ráadásul ezen a mérkőzésen is volt egy indiai játékos, akinek a dobási módszerére az angolok panaszkodtak, de mégis folytathatta a dobásait: ugyanúgy, mint Goli a Lagánban.

24 feketerigó

Furcsa is lenne, ha egy 20. század első felében Angliában játszódó tévésorozatnak ne lenne legalább megemlítve legalább az egyik részében a krikett. A híres Poirot-sorozat tehát nem furcsa, mert legalább az egyik részében meg van említve a krikett. Ez a rész a 24 feketerigó.

Több kritikát is írhatnék a filmről (pl. hogy mennyire színpadias a szereplők viselkedése, vagy hogy a filmben a meztelen csaj csak rövid ideig szerepel és kevés látszik belőle), de most inkább a magyar szinkron borzalmaira hívnám fel a figyelmet.

Poirot intelme Hastings kapitánynak

Alapvetően én abba a táborba tartozom, akik jobban szeretik a magyar szinkront, mint az eredeti nyelvű filmeket felirattal, de konkrétan ez a szinkron iszonyatosan gyengére sikerült. Legalábbis a krikettes részek fordítása: látszik, hogy a fordítónak a leghalványabb fogalma sem volt arról, mi fán terem ez a sport.

A filmben nem hangzik el, de az egyes részletekből kinyomozható, hogy 1934 júniusában játszódik, amikor Anglia a Lord’s pályán fogadta a vendég Ausztráliát egy teszmérkőzés-sorozat második fordulójában. Képeket nem látunk a mérkőzésből, de a rádió és az újságok tudósításai többször is felbukkannak a film során, ezeket pedig a krikettrajongó Hastings kapitány nagy izgalommal hallgatja és olvassa. A fordítási hibák tömkelege ezekben található meg.

Már azt, hogy Anglia nyerte a pénzfeldobást, és az ütést választották, már azt úgy fordították, hogy Anglia nyerte a nyitóütés jogát. De ez még semmi. Az első igazán nagy marhaság ez: Ez az első alkalom, hogy a fogó körbeért a pályán. Mi vaaan? Milyen fogó, milyen körbeérés? Aztán ha megnézzük az eredeti szöveget, kiderül, hogy valójában arról van szó, hogy ez volt az első alkalom, hogy (a tesztben) egy játékos, aki kapus szokott lenni, ütőként elérte a 100 pontot (egyébként Leslie Ethelbert George Ames volt az illető).

Körülbelül 5 perc múlva újabb agykínzás jön: a rádióközvetítés magyarul úgy hangzik, mintha a játékosok futkosnának a pályán, és közben passzolgatnák egymásnak a labdát. Majdnem, mint a fociban, csak elhangzik a dobás szó is. Az eredeti változatban persze normális krikettközvetítés szerepel, például az, hogy az ausztrál Len Darling hogyan esik ki elkapás által.

Az utolsó csapás a film végén jön, amikor a vallon nyomozó, akiről azt hittük, semmit sem ért a kriketthez, bölcs fejtegetésbe kezd, mindenkit meglepve: ez a jelenet főleg azért vicces, mert a magyar szinkronban továbbra is úgy látszik, mintha semmit sem értene a kriketthez, pedig a filmben eredetileg nem ez volt a poén, hanem az, hogy tényleg okosságokat mondott... Magyarul szerinte Hedley Verity ballal labdázgat, az ütőt át a jobb kézbe, végigmasíroz a pályán, pillanatok alatt, és persze kitűnően cselezget. És alacsony. Lent van a súlypontja. Szinte a fű alatt szalad. Miközben az eredeti szöveg szerint a csavart dobásokról elmélkedik...


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes rajzot ők készítették, nem másoltak semmit sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének