Krikett.Sport
Krikett.Sport KRIKETTLEXIKON
Lexikon - főoldal
Alapfogalmak
Játékosok
Pálya, stadion
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Védőfelszerelések
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók

Krikettpálya, krikettstadion

A krikettpálya

A krikettpálya egy érdekes dolog: szinte semmilyen szabály nem vonatkozik sem az alakjára, sem a méretére. Csupán megszokás, hogy általában valamilyen kerekded alakja van, de hogy pontosan milyen, az teljesen változó. Létezik olyan krikettpálya, ami szabályos kör alakú, de olyan is, ami majdnem téglalap, csak a sarkai kissé le vannak kerekítve. És persze van elliptikus és mindenféle szabálytalan alakú is. Még az sem fontos, hogy felülete vízszintes legyen: létezik olyan pálya is, amelyen több méter a szintkülönbség!

Ami a méretét illeti: átmérője (vagyis a szélének a két legtávolabbi pontja) általában 137 és 150 méter között változik, de természetesen vannak kisebbek és nagyobbak is. Bár a krikett általános törvénykönyve nem, de azért konkrét versenyek, rendezvények szabályzata persze tartalmaz kikötéseket a pálya méretére vonatkozóan. Egy biztos: a krikettpálya jóval nagyobb, mint egy focipálya.

A pályát fű borítja, közepén egy különleges kialakítású téglalap található, a téglány, abban pedig a dobósáv: ezekről ez a külön fejezet szól. Ugyancsak külön fejezet foglalkozik a pálya szélével, amit határnak neveznek.

A krikett bizonyos játékformátumaiban (amikor korlátozott a játszmák száma, például egynapos nemzetközi (ENN) krikett és Húsz20-as krikett) a nagy pálya területe két részre oszlik: a külső és a belső pályára. Ezeket egy olyan zárt görbe választja el egymástól, amelyet úgy kapnak, hogy a dobósáv két végén levő két kapu két középső karója köré egy-egy 27,4 méter sugarú félkört rajzolnak, majd a félkörök végeit a dobósáv hossztengelyével párhuzamosan összekötik. A külső és belső pálya megkülönböztetése azért fontos, mert ezekben a formátumokban vannak bizonyos megkötések arra vonatkozólag, hogy a játék bizonyos szakaszaiban hány mezőnyjátékos tartózkodhat a pálya egyes részein. Ugyancsak emiatt jelölik ki az úgynevezett közeli belső pályát is, méghozzá úgy, hogy a középső karók köré egy-egy 13,7 méter sugarú kört rajzolnak.

Krikettstadion

A komolyabb krikettpályák köré lelátókat is tesznek: máris kész a krikettstadion. A lelátón nem feltétlenül vannak székek: lehet, hogy csak egy üres (füves) lejtő van ott, és akkor oda szépen le lehet teríteni a pokrócokat, ki lehet rakni a napernyőket, és kényelmesen lehet nézni a meccset.

Magyarországon jelenleg nincs igazi krikettstadion, de azokban az országokban, ahol a krikett népszerű, nagyon nagy és modern létesítmények is vannak: a legnagyobb krikettstadion Ausztráliában, Melbourne-ben található.

Jellemző, hogy a fontosabb stadionok bejáratainak és lelátóinak is neveket adnak, általában valamilyen helyi kötődésű híres krikettjátékos után. De ami ennél is fontosabb, az az úgynevezett végek elnevezése: a dobósáv két végének, vagy máshogy mondva: a stadion két felének, amerre a dobósáv két vége mutat, szintén adnak nevet! Ez többek között a közvetítések, beszámolók megfogalmazását is segíti, mert nem kell mondani, hogy most északnyugat felé dob a dobó, hanem lehet mondani a nevét, hogy melyik végről dob. Ezek a nevek ritkábban származnak híres játékosok nevéből, inkább arra szoktak utalni, hogy a stadion mellett abban az irányban milyen híres épület (pl. templom, vasútállomás) van, vagy milyen utca vagy milyen folyó húzódik, esetleg milyen városrész fekszik abban az irányban. Gyakori még a Pavilon vég elnevezés is: ez a stadionon belüli pavilonra utal.

Mi az a pavilon? Tulajdonképpen a stadion főépületét nevezik így, ahol a játékosok öltözői is vannak, és ahonnan a játékban nem levő csapattagok, valamint edzők és klubtagok nézik a mérkőzést. Vannak egészen kicsi pavilonok, de a nagyobb stadionokban nagyszabású építészeti alkotások is születtek már. Húsz20-as krikettben, amikor egy ütőjátékos kiesése után nem 3, csak másfél perc van arra, hogy bejöjjön a pályára az új ütőjátékos, a csapattagok nem feltétlenül a pavilonban szoktak elhelyezkedni, mert onnan több időbe telik, mire a pályára érnek, hanem az úgynevezett pályaszéli kispadon foglalnak helyet, ahonnan gyorsabban be lehet jönni.


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes rajzot ők készítették, nem másoltak semmit sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének