Krikett.Sport
Krikett.Sport KRIKETTLEXIKON
Lexikon - főoldal
Alapfogalmak
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Védőfelszerelések
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók

Mezőnypozíciók

Bevezető

A krikettben 11 mezőnyjátékos (beleértve magát a dobót is) próbálja elkapni a labdát, miután az ütőjátékos vagy beleütött, vagy nem. Ezek a játékosok a pálya bármelyik részén állhatnak (kivéve a dobósávban), de a krikett hosszú története során kialakultak jellegzetes pozíciók, amelyeket taktikai okokból előszeretettel foglalnak el.

Az alábbi térképen ezek a pozíciók vannak bejelölve: természetesen csak közelítőleg, hiszen a pálya alakja is változhat, és az sem sokat számít (főleg a központtól távolabb állók esetén), ha néhány méterrel errébb vagy arrébb helyezkedik valaki. A térképen jelölt pozíciók közül vannak olyanok, amelyeket szinte mindig betöltenek, de vannak olyanok is, ahol (legalábbis a profi krikettben) soha nem áll senki, legfeljebb amatőr meccseken.

A térkép jobbkezes (módjára álló) ütőjátékos felállása esetén mutatja a pálya két oldalát, de ha balkezes (módjára áll) az ütős, akkor a függőleges tengely mentén tükrözni kell az ábrát.

Mezőnypozíciók a krikettben

Kapus

Sok labdajátékban megszokhattunk két dolgot a kapussal kapcsolatban: egyrészt azt, hogy a kapus védi a kaput, másrészt azt, hogy a kapus nem számít mezőnyjátékosnak. A krikettben egyik sem teljesül.

A krikettben a mezőnyjátékosok egyike a kapus, tehát ugyanúgy megvan a joga például az elkapáshoz, mint bármelyik másik mezőnyjátékosnak, de még többletjogosultságokkal is rendelkezik. Ő az egyetlen, aki védőkesztyűt és külső lábszárvédőt viselhet, és ő az egyetlen, aki leverést hajthat végre. Egyszerre mindig csak egy kapus lehet a pályán.

A kapus mindig amögött a kapu mögött helyezkedik, amelyik előtt az aktív ütőjátékos áll. A kapus legfőbb feladata az, hogy ha egy labda elhaladt az ütőjátékos mellett, mert az ütős nem tudott rendesen beleütni, akkor elkapja a labdát, megakadályozva, hogy az hátul kimenjen a pályáról, ezáltal 4 mellé vagy testet érintve mellé extra pontot kapjanak az ütősök.

Emellett arra is nagyon hasznos a kapus, hogy ha az ütőjátékos csak az ütője élével piszkál bele a labdába, ami így alig változtat irányt, és a kapus felé száll tovább, akkor elkapással kiejthesse az ütőst. Mivel ez arányaiban gyakran történik meg, ezért a kapusok igen sok elkapást szoktak végrehajtani, többet, mint a többi mezőnyjátékos.

Valamint, ahogy már említettük, a kapus az egyetlen, aki leverést hajthat végre: ha az ütőjátékos ütéskor kilép az ütővonal elé, de nem találja el a labdát, és a kapus megszerzi azt, akkor a kapus azzal a labdával ledöntheti a kaput, kiejtve az ütőjátékost.

Hogy milyen távolságra áll a kapus a kapu mögött, az elsősorban attól függ, hogy gyors vagy lassú dobás történik. Gyors dobás esetén távolabb áll, hogy több ideje legyen reagálni, de lassabb dobás esetén jobb, ha közelebb áll, mert így van esélye a leverésre. Amikor mindenki a dobásra készül, a kapus lábait kissé behajlítva, előrehajolva áll vagy guggol, kezeit egymás mellé téve, tenyereit lefele mutató ujjakkal kinyitva.

Amíg a dobójátékos által eldobott labda nem éri el az ütőjátékost, sportszerűtlen dolog, ha a kapus jelentősen megváltoztatja a helyét, csak kisebb mozgásokat végezhet. A kapus nem zavarhatja az ütőjátékost sem a labda megjátszásában, sem a kapu védelmében, és ha esetleg ezen cselekmények során összeütközik az ütőjátékossal, akkor az ütős nem eshet ki (csak akkor, ha az ütőjátékos ezzel szándékosan elkapást akadályozott meg).

Ha az ütőjátékos elütötte a labdát valahova, akkor a kapus mindenképpen közel húzódik a kapuhoz, abból a célból, hogy ha a pálya másik részein álló mezőnyjátékosok megszerzik a labdát, és visszadobják a kapuhoz (és nem találják el pont a kaput), akkor ő elkaphassa azt, és esetleg kifutással kiejtse az éppen futást végrehajtó ütősök egyikét. Megtehetnék azt is a mezőnyjátékosok, hogy közvetlenül a kapura dobják rá a megszerzett labdát onnan messziről, de ha nincs ott a kapus, akkor fennállhat a túldobás veszélye is.

A kapusok, amikor sorra kerülnek az ütésben, általában viszonylag jól teljesítenek, legalábbis jobbak szoktak lenni, mint azok, akik a dobójátékra specializálták magukat.

Katona

Nagyon fontos pozíció, annyira, hogy többen is szoktak lenni. Magyar nevüket, a katonát is valószínűleg onnan kapták, hogy így sorakoznak egymás mellett. Általában ketten-hárman, néha többen vannak, sőt, egy-egy rendkívül különleges alkalommal még az is előfordul, hogy 7 vagy annál több katona van a pályán.

A pálya kéz oldalán állnak egymás mellett, az ütőjátékos és a kapus mögött, nem túl messze tőlük. Fő feladatuk, hogy ha a labda csak kicsit változtat irányt az ütőn (mert csak az élével sikerül beleérnie az ütősnek), akkor megpróbálják elkapni, ezáltal kiejtve az ütőst. A kapus után a katonák szokták végrehajtani a legtöbb elkapást.

A katonákat elnevezésükben meg is szokták számozni: a pálya felezővonalához legközelebb álló az első katona, és onnantól kezdve kifelé áll a második, a harmadik stb. Az általuk alkotott vonal nem párhuzamos az ütővonallal, hanem ahhoz képest ferde: minél magasabb egy katona sorszáma, annál közelebb áll az ütővonalhoz.

Minél gyorsabban dobja a dobó a labdákat, a kapus, és így a mögötte álló katonák is annál távolabb állnak az ütőjátékostól, hogy a gyorsabb labdára több idejük legyen reagálni. (Viszont túl távol meg azért nem állhatnak, mert akkor nagyobb eséllyel ér földet a labda, mire eljut odáig.) Ha a dobó lassabb, pörgetett labdákat dob, akkor nem csak közelebb szoktak állni a katonák, de általában elég belőlük kevesebb is.

A legnagyobb esély akkor van arra, hogy a labda a kéz oldal felé csúszik meg, ha már az eldobás után úgy száll, hogy jobban kitérül a kéz oldal felé, mint ahogy az ütős számít rá. Ez a kigörbülő és a kivágódó gyors, valamint a kipörgő lassú dobásoknál érvényesül a legjobban. Amikor ilyen dobójátékosok dobnak, általában több katonát szoktak felállítani.

Aki katonának áll, rendkívül fontos, hogy gyors gondolkodású legyen, rövid legyen a reakcióideje és jó legyen a szem-kéz koordinációja. Általában a magas rendű ütősök ilyenek, így gyakran ők foglalják el a katona pozíciót, amikor mezőnyjátékra kerül a sor.

Létezik egy úgynevezett felső katona nevű mezőnypozíció is: ez nagyjából a katona tükörképe a pálya felső (láb, zárt) oldalán. Itt legfeljebb egy játékos szokott helyezkedni, mivel a megcsúszó labdák inkább a kéz oldal felé térülnek el.

Folytatás hamarosan!!!


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes rajzot ők készítették, nem másoltak semmit sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének