Krikett.Sport
Krikett.Sport KRIKETTLEXIKON
Lexikon - főoldal
Alapfogalmak
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Védőfelszerelések
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók

Határ, határesemény

Röviden

A határ szóval két dolgot jelölnek a krikettben: egyrészt a játéktér külső szélét, másrészt az úgynevezett határeseményeket, vagyis azt, amikor a játékban levő labda eléri vagy átlépi a játéktér szélét.

A határ, mint a játéktér széle

A játéktér határának fontos szerepe van, ezért jól láthatóan jelölni kell. Ezt vagy úgy tehetik meg, hogy fehér színű csíkot festenek a fűre, vagy úgy, hogy valamilyen tárgyat helyeznek oda: ez általában kötél, amit újabban valamilyen alacsony reklámhordozókkal fednek be (legalábbis nagy érdeklődésre számot tartó mérkőzéseken). Akár vonal, akár tárgy jelöli a határt, mindig annak a belső, a dobósávhoz közelebbi széle az, amit konkrétan határnak kell tekinteni.

Ha (elsősorban alacsonyabb osztályú mérkőzéseken) nincs felfestve vonal és nincs folyamatosan húzódó határjelölő tárgy sem, akkor valamilyen póznák vagy bólyák is használhatók; ekkor két szomszédos pózna vagy bólya között képzeletben egyenes vonalat kell húzni, és ez a határvonal.

Ha egy tárgy (vagy például egy fa - nyilván rendes stadionokban ilyen nincs, de falusi pályákon lehet) a határvonalon kívül érintkezik a talajjal, de belóg a pálya fölé, a vonalon belülre, az is a határ részének tekintendő olyan értelemben, hogy ha a labda eltalálja, az olyan, mintha a határral érintkezett volna. Viszont ha mérkőzés közben bejön a pályára valamilyen állat vagy oda nem való ember, az nem minősül a határ részének (csak ha a játékvezetők külön úgy nem döntenek).

Fontos, hogy ha a határt jelölő kötél vagy egyéb tárgy mérkőzés közben elmozdul a helyéről, akkor attól még az elméleti határvonal nem változik meg! És amint lehet (amint a labda holttá válik), vissza is kell állítani a jelölőt oda, ahol volt. Ilyen elmozdulás egyébként leggyakrabban azért történik meg, mert egy mezőnyjátékos elvetődve, becsúszva próbálja elérni a labdát, hogy ne guruljon ki a határon.

Mi számít a határon belül és kívül levésnek?

A szabályok értelmezésekor nagyon fontos tudni, hogy mikor mondjuk, hogy a labda elérte a határt, és mikor mondjuk, hogy egy játékos a határon belül vagy kívül van.

1. Ha egy játékos bármely része érintkezik akár a határvonallal, akár az amögötti talajjal, akár egy olyan dologgal, ami a határon kívül érintkezik a talajjal, akkor már úgy számít, hogy a játékos a határon kívül van. Sőt, ha egy csapattársa, aki szintén aktívan részt vesz a mezőnyjátékban, kívül van, és az illető érintkezik ezzel a kívül levő csapattárssal, akkor már ő maga is kívül levőnek számít. Ha egy játékos a határon kívül van, felugrik, és ugrás közben elkapja a labdát, akkor is úgy fog számítani, hogy a határon kívül volt (így az elkapás nem érvényes), de ha a pályán belülről ugrik fel, a levegőben átlépi a határvonalat, és még mielőtt földet érne, beleüt a labdába, az még érvényes, így ha földet érés után visszalép a pályára, és elkapja a labdát, az is érvényes.

2. A labda úgy tekintendő, hogy a határ mögött ért földet, ha érintkezik akár a határral, akár a talajjal vagy bármilyen más dologgal, ami a határon kívül van. Ugyanez igaz, ha egy játékos, aki az előbb leírtak szerint a határon kívül van, érintkezik a labdával.

Határesemények

A határesemény azt jelenti, hogy a labda elérte vagy túllépte a határvonalat. Ez az ütős csapat szempontjából örömteli esemény, hiszen 4 vagy 6 pontot kapnak érte. (Szigorúan véve az első osztályú krikett szabályzata nem rögzíti a 4-es és a 6-os számot, csak annyit mond ki, hogy a mérkőzés előtt meg kell egyezni az adható pontokban, és ebben a pálya hagyományait kell követni. De mivel mindenhol úgyis a 4 és a 6 a hagyomány, ezért úgyis mindig ebben egyeznek meg.)

Ha az eldobott labdába az ütőjátékos akkora nagyot üt, hogy a labda úgy megy ki a határon kívülre, hogy előtte nem érintkezett a talajjal a határon belül, azért 6 pont jár. Ha egy mezőnyjátékos megpróbálja elkapni, de nem sikerül, csak beleér, és így megy ki belül történő földet érés nélkül, akkor is megjár a 6 pont.

Más esetben, ha a labda eléri a határt, 4 pont jár. Ez leggyakrabban úgy történik meg, hogy az ütős beleüt egy jó nagyot, de nem akkorát, hogy kirepüljön a pályáról, csak akkorát, hogy kipattanjon vagy kiguruljon. Ritkábban az is lehetséges, hogy az eldobott labdába nem üt bele az ütős, de a mögötte álló kapusnak sem sikerül elkapnia, így akadály nélkül mögöttük kimegy a pályáról. Ez nagy csalódás a dobócsapat számára, mivel az ő ügyetlenségüket bizonyítja. Ugyancsak 4 pont jár, ha a labda túldobás során megy ki a pályáról: ez azt jelenti, hogy az elütött labdát valahol a mezőnyben megszerzi egy játékos, vissza akarja dobni középre, de ott sem a kapuk egyikét nem találja el, sem egyik csapattársa sem kapja el a labdát, és ráadásul ki is megy a pályáról.

Ha határesemény van, de nem volt túldobás, akkor hiába teljesítenek az ütősök futásokat is, azokért nem jár külön pont. Ennek ellenére, amikor közvetlenül az ütés pillanata után nem teljesen egyértelmű, hogy a labda ki fog menni a pályáról, akkor el szoktak indulni futni is, mert hátha mégsem megy ki, és akkor csak futással tudnak pontot szerezni. Másrészt ha túldobásból eredő határesemény van, akkor jár a futásért is a pont, meg jár a 4 pont a határért is.

Ha olyan különleges esemény történne, hogy többször sikerül futniuk, mint ahány pontot a határért kapnának (tehát 4-nél vagy 6-nál többször), akkor megkapnák ezt a több pontot, de ilyen nem szokott történni: szinte lehetetlen 5 futást végrehajtani azelőtt, hogy a labda kimenne a pályáról. Esetleg ha túldobás van, akkor lehet ilyen.

A határeseményért járó pontokat akkor és csak akkor számítják bele az ütőjátékos egyéni statisztikáiba, ha a labda érintkezett az ütővel.

Megjegyzés

Bár a határeseményekért sok pont jár, főleg a 6-os ütés nagy kockázattal jár az ütőjátékos szempontjából. Ha nem sikerül tökéletesen a kivitelezés (márpedig nem könnyű!), fennáll a veszélye például annak, hogy a labda túl magasra megy, így oldalirányban nem tesz meg elég utat ahhoz, hogy kimenjen a pályáról, viszont sok időt tölt a levegőben, így a mezőnyjátékosoknak van ideje úgy helyezkedni, hogy elkapják.

Emiatt a rövidebb mérkőzéseken, különösen a Húsz20-ban, amikor többet lehet és kell kockáztatni, arányaiban több a 6-pontos ütés, míg minél hosszabb egy formátum, annál ritkább.

Rekordok

Nemzetközi mérkőzéseken pályafutása során a legtöbb 6-ost a karib-térségi Chris Gayle érte el, szám szerint 529-et. Ő volt az is, akinek egy tesztmérkőzésen először sikerült első ütésből hatost elérnie: bár a teszt krikett története 1877 óta íródik, egészen 2012-ig kellett erre az eseményre várni.

Egy tesztmérkőzésen a csúcs 27 darab 6-pontos volt: ez 2006-ban történt egy India-Pakisztán összecsapáson, viszont 2019-ben egy egynapos nemzetközi (ENN) mérkőzésen (Karib-térség-Anglia) nem kevesebb mint 46 darab 6-ost ütöttek a játékosok (az előbb említett Gayle ebből egymaga 14-et). Ugyanebben az évben az angol Eoin Morgan Afganisztán ellen 17 hatost ütött egy ENN-meccsen.

Rendkívül ritka, ezért nagy figyelmet keltő esemény az is, amikor egy játszma mind a hat dobásából hatost üt valaki. Első osztályú krikettben ez először 1968-ban sikerült a karib-térségi Garfield Sobersnek, ENN-meccsen pedig 2007-ben a dél-afrikai Herschelle Gibbs lett az első, aki ezt megcsinálta. Nemzetközi Húsz20-ban (NH20) ugyancsak 2007-ben történt az első ilyen alkalom, a végrehajtó az indiai Juvrádzs Szinh volt.

A legnagyobb távolságra szálló 6-pontos labdákkal kapcsolatban az Érdekességek menüpontnak ebben a fejezetében foglalkozunk.


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes rajzot ők készítették, nem másoltak semmit sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének