Krikett.Sport
Krikett.Sport KRIKETTLEXIKON
Lexikon - főoldal
Alapfogalmak
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók

Rossz dobás, széles dobás, szabadütés

Röviden

Rossz és széles dobásnak azokat a dobásokat nevezzük, amelyeket a dobójátékos végez el a labda játékba jövetelekor, de nem szabályosak. Ennek sok oka lehet, például az, hogy a dobó belép a vonal elé, vagy mondjuk az, hogy a labda túl messze száll el az ütőjátékos mellett. A részletes szabályok a lentiekben olvashatók.

Bár a széles dobás hétköznapi értelemben rossz, hivatalosan mégis külön kategóriát képez, nem a rossz dobások egyik fajtája a széles. A ket kategóriát együtt úgy mondják: érvénytelen dobás. Az érvénytelen dobások nem számítanak bele az adott játszma 6 dobása közé, tehát ha egy dobó valamiért túl sok rosszat és/vagy széleset dobna, akkor a játszma nagyon elhúzódhatna. De a valóságban nem túl gyakoriak az érvénytelen dobások.

Rossz és széles dobás esetén a dobók büntetéseképpen az ütősök egy pluszpontot kapnak. Ez a pont az ütőjátékos egyéni statisztikáiba nem számít bele, de a dobójátékos neve mellé feljegyzik.

Szabadütés

A-listás és Húsz20-as krikettben van egy olyan kiegészítő szabály (tehát az első osztályú, és így a teszt krikettben nincs!), hogy minden rossz dobás utáni dobás esetén úgynevezett szabadütés történik. Ez is a dobók büntetésének számít, ugyanis ez is az ütősnek kedvez: az a lényege, hogy az ilyen dobásból az ütős csak kifutás, labda kétszeri megütése és mezőnyjáték akadályozása által eshet ki, de kidobás, elkapás, LKE, leverés és sajátkapu-döntés során nem.

Miért pont ezzel a 3-mal eshet ki, és azzal a 5-tel nem? És hogyan lehet ezt megjegyezni?

Egy bármilyen dobás esetén (tehát függetlenül a szabadütéstől) ez az a három kiesési mód, ami akkor is teljesülhet, ha a dobás rossz, és az az öt az (ez alapján könnyű megjegyezni), amikor az így szerzett kaput a dobójátékos egyéni statisztikáihoz is hozzáírják. Másképpen szólva: az első három az, ami kevésbé minősül a dobó érdemének, inkább az ütős hibájának, a másik öt pedig az, ami inkább a dobó érdeme, és kevésbé az ütős hibája. (Ez persze szubjektív, főleg a sajátkapu-döntést lehet úgy érezni, hogy nem jó helyre van besorolva, de akkor is ez a szabály.)

Egyébként a szabadütés 2007 óta létezik a nemzetközi krikettben, de eredetileg csak az olyan rossz dobásokért járt, amikor a dobó dobáskor túllépett az ütővonalon. 2015 óta már minden rossz dobásért jár szabadütés.

Rossz dobás

Rossz dobás sokféleképpen történhet:

1. A dobónak előzetesen tájékoztatnia kell a játékvezetőt, hogy jobb vagy bal kézzel fog-e dobni, és hogy a kapu bal vagy jobb oldaláról. Ha pedig egyszer már dobott valahogyan, utána pedig ezen változtat, és erről nem tájékoztatja a játékvezetőt, akkor rossz dobást kell ítélni.

2. Ha a dobójátékos az után nyújtja ki a könyökét, hogy karja a lendítés közben már elhagyta a vállmagasságot, akkor az így történő dobást vetésnek nevezik, és rossz dobásnak minősül. Ezt a labda holttá válása után ítélheti meg a bíró.

3. Ha a dobójátékos alulról dobta a labdát, az is rossz dobás, és ezt is a labda holttá válása után lehet megítélni. Ha azonban a mérkőzés előtt külön megegyezés születik, hogy szabad alulról dobni, akkor mégsem rossz az ilyen dobás. De ilyen megegyezést, bár a szabály lehetővé teszi, nem szokás kötni.

4. Ha a dobó a dobólépés felvétele előtt, tehát a szokásos dobómozdulat előtt az ütőjátékos felé hajítja a labdát, az is rossz dobás.

5. A dobó hátsó talpának az oldalvonalon belül, azt nem érintve kell földet érnie. Ha mégis érinti vagy kívül van, akkor a dobás rossz.

6. Ha a dobó első lába úgy érkezik le a földre, hogy a leérkezés pillanatában a lábfeje teljes terjedemével túl van az ütővonalon, az is rossz dobás. Ez a leggyakoribb oka a rossz dobásoknak. Figyelem! Az nem baj, ha az ütővonal mögött nincs érintkezés a talajjal, az a lényeg, hogy a lábfej bármely (hátsó) része átlógjon az ütővonal mögé (akár a levegőben is), amikor a láb bármely (első) része leér a földre.

7. Ha a dobójátékos eldobta a labdát, de még nem fejezte be a dobólépés utáni lépését, viszont ledöntötte azt a kaput, amelyik mellől dob, akkor rossz dobást kell ítélni, akkor is, ha például leesett a sapkája és az verte le a pálcákat. Egy kivétel van: ha az inaktív ütős kilép az ütővonal elé, és kifutással kiejtik. (Lásd: Mankadolás 1947-ben és később)

8. Ha az eldobott labda kétszer pattanik meg a dobósávon, mielőtt elérné az ütőjátékos ütővonalát, az rossz dobás.

9. Ugyancsak rossz, ha az eldobott labda gurulni kezd a talajon, mielőtt elérné az előbb említett vonalat.

10. És az is rossz dobás, ha a labda kipattan a dobósáv területéről a kapuvonal elérése előtt.

11. Ha az eldobott labda megáll a földön, mielőtt elérné a kapuvonalat, anélkül, hogy hozzáért volna az ütős, akkor nem csak rossz dobást, de egyúttal holt labdát is kell ítélni.

12. Ha a labda még nem érte el az ütőjátékos kapuját, és az ütős sem ért hozzá, viszont egy mezőnyjátékos igen, szintén rossz dobás van.

13. Ha a labda olyan magasra pattan, hogy túllépi a vonalon álló ütőjátékos fejmagasságát, az is rossz dobás. Ha az ütőjátékos nem áll, hanem éppen lehajol, akkor is az álló játékos fejmagassága számít.

14. A kapusnak a labda játékba jövetelétől kezdve addig, amíg a labdát elüti az ütős, vagy futásnak indul, vagy a labda elszáll a kapu mellett/fölött, addig a kapu mögött kell tartózkodnia. Ha ezt megsérti, a dobás rossznak minősül.

15. Ha a dobás pillanatában a kapuson kívül több mint két mezőnyjátékos tartózkodik a pálya láb oldalán az ütővonal mögött, akkor is rossz dobást kell kiáltani.

16. Mielőtt az ütőjátékos elütné az eldobott labdát, a dobón és a kapuson kívül a mezőnyjátékosok közül senki más nem tartózkodhat a dobósávban: sem a sáv talajával nem érintkezhetnek, sem a sáv fölé nem nyúlhat be egyetlen részük sem. Ha ez mégis megtörténik, rossz dobást ítél a bíró.

17. Ha a játékvezető úgy értékeli, hogy sorozatban olyan, röviden pattanó dobások történnek, amelyek akár az ütőjátékos testi épségét is veszélyeztethetik, akkor rossz labdát jelezhet.

18. Az olyan dobás, amely nem pattanik meg a talajon, és az ütőjátékost annak derékmagassága felett éri el, veszélyes lehet, ezért rossz dobásnak minősül. Ha az ütős éppen lehajol, akkor is az egyenesen álló játékos derékmagasságát kell tekinteni.

A rossz dobást a játékvezető úgy jelzi, hogy egyik karját vízszintesen kinyújtja.

Ha a dobás rossz, attól még a labda nem válik automatikusan holttá. Ez azt jelenti, hogy akár futásokat vagy határütéseket is meg lehet kísérelni, és azokból pontot szerezni. Ha az ütős beleütött a labdába, akkor az egyéni statiszikáiban is megjelennek ezek a pontok, de ha nem, akkor a csapat mellé vagy testet érintve mellé extraként kapja meg őket.

Rossz dobás esetén az ütőjátékos nem ejthető ki, csak kifutás, labda kétszeri megütése és mezőnyjáték akadályozása által. Ezek ugyanazok a kiesési módok, mint a Szabadütés fejezetben korábban leírtak.

Széles dobás

Széles dobásnak azt a dobást nevezik, ami az előzőek szerint nem minősül rossznak, de túl távol megy el az ütőjátékostól ahhoz, hogy ütőjét normál módon használva rendesen bele tudjon ütni.

A játékvezető a széles dobást akkor ítélheti meg, ha a labda elérte az ütőjátékos mögötti kapuvonalat. A bíró úgy jelzi a széles dobást, hogy mindkét karját vízszintesen kinyújtja. Ha ez megtörtént, de az ütőjátékos ezután mégis érintkezésbe kerül a labdával, az ítéletet vissza kell vonni. Ha pedig olyasmi történik, ami miatt a dobás utólag rossznak minősül, a széles dobásra vonatkozó ítéletet akkor is vissza kell vonni (mert a rossz dobás erősebb).

Ha az ütőjátékos szándékosan úgy mozdul el, hogy messze kerüljön az eldobott labdától, akkor az nem ítélhető meg széles dobásnak.

Ha a dobás széles lett, attól még a labda nem válik automatikusan holttá. Ez azt jelenti, hogy akár futásokat is meg lehet kísérelni, és azokból pontot szerezni. Ha pedig a széles dobás annyira széles, hogy még a kapus sem tudta elkapni, és a labda kimegy a pályáról, azért 4 további pont jár az ütősöknek. Ez esetben ezek a pontok nem számítanak bele az ütőjátékos egyéni statisztikáiba, hanem a csapat szélesdobás-extraként kapja meg őket.

Nyilvánvaló, hogy mivel a széles dobás esetén az ütőjátékos nem érte el a labdát, és a labda a kaputól is messze szállt el, így az ütőjátékos biztosan nem eshet ki kidobás, elkapás, láb a kapu előtt (LKE) és labda kétszeri megütése miatt. A többi módon viszont kieshet!

Első osztályú krikettben (például a tesztben) nem éri különösebb kár az ütősöket, ha a labda széles: legfeljebb nem szereznek pontot ebből a dobásból, na és? Viszont a korlátozott játszmaszámú krikettben (Húsz20, A-listás, ezen belül ENN) fontosabb, hogy a dobó hibája miatt ne vesszen el egyetlen lehetőség sem a pontszerzésre. Emiatt az első osztályú krikettben a játékvezetők megengedőbbek, a korlátozott játszmaszámú krikettben szigorúbbak a széles dobás megítélésekor.


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes rajzot ők készítették, nem másoltak semmit sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének