Krikett.Sport
Krikett.Sport KRIKETTLEXIKON
Lexikon - főoldal
Alapfogalmak
Dobósáv, vonalak, téglány, védett terület
A játékvezetők és jelzéseik
Játékrész, továbbjátszás, lezártnak nyilvánítás
Játszma
Futás
Holt labda
Rossz dobás, széles dobás, szabadütés
Mellé, testet érintve mellé
Határ, határesemény
Büntetőpontok
Eredmény
Mezőnypozíciók
Kiesés, apellálás, visszavonulás
Kiesési módok
Kidobás
Elkapás
Láb a kapu előtt (LKE)
Kifutás
Leverés
Sajátkapu-döntés
Labda kétszeri megütése
Mezőnyjáték akadályozása és kezezés
Időtúllépés
Eszközök és felszerelések
Labda
Ütő
Kapu, karók, pálcák
Statisztika, matematika, fizika
Dobási statisztikák
Ütési statisztikák
Csapatokat rangsoroló mutatók

A kapu

Bevezető

A krikettben a kapu szót több különböző értelemben használják. Jelölik vele a karókból és pálcákból álló kis építményeket is a dobósáv végén, de az ütőjátékos kiesését is kapunak nevezik: a dobócsapat ilyenkor szerez egy kaput, az ütőcsapat veszt egy kaput.

Ha egy mérkőzésen az utolsónak ütő csapat nyer, akkor az ő győzelmüket is kapukban fejezik ki: lásd az utolsó fejezetet.

A kapuépítmény

Kapu, karók és pálcák a krikettben

A krikettpályán két kapu található, egy-egy a dobósáv két végén. A kapuk három függőleges karóból és az ezek tetejére illesztett két vízszintes pálcából állnak. A három karó által meghatározott vonal (a talajra is felfestett kapuvonal) merőleges a dobósáv hossztengelyére.

A kapu teljes szélessége (a két szélső karó külső oldalának távolsága) 22,86 cm.

A játék során a dobó és mezőnyjátékot végző csapat egyik fő célja a kapu ledöntése. A kapu akkor számít ledőltnek, ha eltalálja a labda vagy egy játékos labdát tartó keze, esetleg az ütőjátékos személye, ütője vagy valamilyen tárgy, ami leesik róla (pl. a sisakja), és a találat hatására a kapu tetejéről elmozdul (leesik) legalább egy pálca vagy egy karó kifordul a földből.

Mialatt a labda játékban van, a játékvezető nem építhet újjá egy esetleg ledőlt kaput, de egy mezőnyjátékos igen. Ennek például akkor van értelme, ha nem sikerült kifutással kiejteni az ütőjátékost, mert mire ledöntötték a kapuját, visszaért a saját térfelére (az ütővonal mögé), de a labda elgurul messzire, ezért a játékos ismét futásnak indul. Ilyen esetek azonban a gyakorlatban nemigen szoktak előfordulni.

Karók

A kaput három egyforma karó alkotja. Hagyományosan fából készülnek, de ma már vannak műanyagból gyártott, akár beépített elektronikával ellátott karók is. Keresztmetszetük hengeres, alsó részüket hegyesre alakították ki, hogy le lehessen szúrni őket a földbe, tetejük pedig kupolaszerűen végződik. Ebben a kupolában egy horony található, amely a kapuvonallal párhuzamos: ebbe illesztik bele a pálcákat.

A karókat nem kell nagyon erősen és szilárdan beleásni a földbe, labdatalálat esetén viszonylag könnyen el kell, hogy mozduljanak.

A karók átmérője 3,50 és 3,81 cm között változhat, hosszuk (a kihegyezett, földbe szúrandó részt NEM számítva) 71,12 cm.

Azt a karót, amelyik a pálya láb oldala felé helyezkedik el, láb-karónak vagy felső karónak nevezik, a kéz oldalon levőt kéz-karónak vagy túlsó karónak, míg a középsőt értelemszerűen középső karónak.

Pálcák

A kis pálcákat a karók tetejére kell helyezni, de nem kell ráerősíteni őket, azért, hogy könnyen leeshessenek, ha a labda eltalálja a kaput.

Három fő részből állnak: a középső, vastagabb (gyakran bordázott felületű) részük az úgynevezett hordó, amiből két csap áll ki. A hordók és a csapok tengelye közös, de hosszúságuk nem egyenlő. A hordó 5,40, a két csap pedig 2,06 és 3,50 cm hosszú, a teljes pálca 10,95 cm (a három szám összege 10,96, ami a valójában több tizedesjegyből álló mérőszámok két tizedesre történő kerekítése miatt nem pont 10,95).

A pálcákat úgy kell rátenni a karókra, hogy a rövidebb csapok a középső karó felé nézzenek. A felhelyezett pálcák nem lóghatnak több mint 1,27 cm-rel a karók teteje fölé.

Ha a mérkőzés alatt olyan erős a szél, hogy akár a pálcákat is leverheti, akkor a játékvezetők dönthetnek úgy, hogy eltávolítják a kapuk tetejéről a pálcákat, és így játszanak tovább. Ekkor azt, hogy a kapu ledől-e, nem lehet eldönteni a pálcák alapján, ezért mindig a játékvezető ítéli meg, hogy megtörtént-e a kapudőlés.

A kapu, mint az ütőjátékos kiesése

Mivel az ütőjátékosok több fontos kiesési módja a kapu ledőlésével kapcsolatos (ilyen a kidobás, a kifutás, a leverés és a sajátkapu-döntés, és erős köze van hozzá a láb a kapu előttnek is), ezért elterjedt szóhasználat, hogy az ütőjátékos kiesését egyszerűen kapunak nevezik, akkor is, ha ezektől különböző módon, a kapuval összefüggésbe nem hozhatóan esett ki.

Ilyenkor azt mondjuk, hogy az ütőcsapat elvesztett egy kaput, a dobócsapat pedig szerzett egy kaput, sőt, ha a kiesési mód olyan, hogy a dobójátékos fontos szerepet játszott benne, akkor a dobójátékosra is azt mondják, hogy ezt a kaput ő szerezte, és az egyéni statisztikájában is megjelenik egy kapu.

A kapu szó használata az eredmény közlésében

Láttuk, hogy az ütőjátékos kiesését is kapunak nevezik. Emiatt azt is mondják, hogy a játékrész elején a csapatnak még 10 kapuja van, és mindig, amikor kiesik egy ütősük, akkor ez a szám eggyel csökken.

Ha az utolsónak ütő csapat meghaladja az előző csapat befejezett játékrészében (játékrészeiben) teljesített pontszámát, akkor vége a mérkőzésnek, ez a csapat nyert. Ebben az esetben az eredményt úgy közlik, hogy ez a csapat nyert annyi kapuval, ahány kapuja még az előző bekezdés szerint megmaradt a 10-ből.

Kiváló teljesítmény, ha egy csapat 10 kapuval nyer, mert ez azt jelenti, hogy egyetlen ütősük sem esett ki. De ez rendkívül ritkán fordul elő: nemzetközi mérkőzéseken évente 1-2 ilyen eset szokott lenni.


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes rajzot ők készítették, nem másoltak semmit sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének